Az előző cikkben bemutattam az érzelmi intelligencia fogalmát, elemeit, jelentőségét. Ez alapján érthető, hogy érdemes már gyermekkortól – folyamatosan – fejleszteni, hogy felnőttkorában kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet élhessen.
Szülőként a cél az, hogy gyermekünk képes legyen felismerni és szabályozni saját érzéseit, megoldani a problémáit, önértékelése stabillá váljon és társas helyzetekben jól kijöjjön másokkal.
Hogyan segíthetjük ezt a folyamatot?
1. Érzelmileg tudatos felnőttként legyünk képesek a saját érzelmeink felismerésére és annak azonosítására is, hogy egy adott helyzetben a másik fél mit érezhet.
2. Tudatosítsuk, hogy adott helyzetben mit érez a gyerek. (fél, meglepett, vidám, szomorú… stb.)
3. Ismerjük el az érzések jogosságát, anélkül, hogy azt minősítenénk. (Látom, hogy félsz….)
4. Kínáljunk és/vagy közösen keressünk megoldást. (Látom, hogy félsz, mit szólsz ahhoz, hogy kicsit nyitva hagyom a szobaajtót/felkapcsolom az éjjeli fényt….) Ennél a lépésnél nagyon fontos a szülőknek is tudatosítani, hogy bármilyen érzést elfogadunk, de viselkedést nem. (Próbáld elmondani, miért vagy ennyire mérges, mit tehetsz az helyett, hogy szétrugdosod a játékaidat?)
Milyen játékok, eszközök lehetnek a segítségünkre?
1. Mese – hallgatva, nem nézve! A kisgyerek még nehezen fogalmazza meg az érzéseit, inkább érzések szintjén érzi a feszültséget. A mesék lehetővé teszik az érzelmek átélését, az újrahallgatás pedig lehetőséget ad arra, hogy ezeket újból és újból átéljék. (egy-egy sokszor kért meséből, következtethetünk arra, hogy mivel küzd a gyerek)
2. Bábozás – mindaz érvényes, amit a mesénél leírtam. Bábozásnál nagy a jelentősége annak, amikor a gyerek bújik egy-egy szerepbe és szabadon mesél. A báb mögé bújva (hiszen az nem ő) nagyon sokszor elmesélnek olyat, amit saját bőrükben nem mondanának el.
3. Közös játék – a játékban a szülő, mindig egyfajta mintát is közvetít, begyakorolhatóak új készségek, viselkedési módok. Ilyenkor a legfontosabb, hogy valóban az közösen töltött idő álljon a középpontban, ne telefonáljon, tévézzen stb. a szülő.
4. Társasjáték – nagyon sok olyan játék kapható, amikor igazán beszélgetni lehet. Jó szívvel ajánlom a DIXIT-et, a sztorikockákat, érzelmeket bemutató kártyajátékokat.
5. Rajzolás, színezés, festés – lehet színekkel ábrázolni a különböző érzelmeket, beszínezni egy alakon, hogyan érzi magát a gyerek, lerajzolni, hogy mi történt vele, zenére festeni stb.